Hírek

2016-06-16 Csütörtök

 Várjuk jelentkezését a főzőversenyre, amelyre a csapatoknak 3 kg hús alapanyagot biztosítunk. 

A főzőversenyre jelentkezni Kissné Bucsai Kláránál lehet, a 0630/355 -1981 -es telefonszámon! 
Jelentkezési határidő: 2016. 06. 17.
Mindenkit szeretettel várunk!

2016-03-04 Péntek

Bükkösd Községi Önkormányzat pályázatot hirdet „karbantartó, közmunka irányító” munkakör határozott idejű betöltésére.

2015-08-30 Vasárnap

Augusztus 31-én zárul a Bükkösd Községi Önkormányzat KEOP-2014-4.10.0/F/14-2014-0050 azonosítószámú projektje melynek keretében az elmúlt 3 hónapban megvalósult a polgármesteri hivatal, az IKSZT, a főzőkonyha és az óvoda energetikai korszerűsítése. 

2015-07-20 Hétfő

A Bükkösd Községi Önkormányzat 2014 júliusában nyújtott be támogatási kérelmet a DDOP-3.1.3/G-14 - "Egészségügyi alapellátás fejlesztése" című pályázati komponens keretében, amelyet az Európai Unió 2015 áprilisában 34.26 millió forintos támogatásban részesített.

2015-06-02 Kedd

Várunk minden érdeklődőt!

Önkormányzat

Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltsége

Bicsérd – Boda – Bükkösd – Cserdi – Dinnyeberki – és Zók községek 2013-ban az önkormányzatok működésére, a polgármesterek, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt alakítottak.

A képviselő-testületek által létrehozott Közös Önkormányzati Hivatal megnevezése és címe:

Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal (rövidített elnevezése: Bicsérdi KÖH) 

címe: 7671 Bicsérd, Alkotmány tér 3.

telefon/Fax:+36 73 472 299

Bükkösd és Boda településeken a Bicsérdi KÖH-nek kirendeltsége működik az igazgatási, pénzügyi, adózási tevékenység végzésére, folyamatos ügyfélszolgálattal, és a KÖH által felügyelt állandó hivatali munkavégzéssel. 

A Bükkösdi Kirendeltség megnevezése, és címe:

Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltsége

cím: 7682 Bükkösd, Kossuth u. 48.

telefon: +36 73 578 560

A Bükkösdi Kirendeltséget a jegyző felügyelete és iránymutatása szerint az aljegyző vezeti, mellette a pénzügyi, adóigazgatási, általános igazgatási, adminisztrációs, ügyviteli feladatok ellátása érdekében 4 köztisztviselői állás került kialakításra.

A Bicsérdi KÖH Bükkösdi Kirendeltségének feladata az összes Bükkösd települést érintő hatósági, önkormányzati és pénzügyek helyben történő intézése.

Adatszolgáltatás alapadatbázis felállításához (Országos Ker. nyilvántartás)

FONTOS INFORMÁCIÓK

Polgármesteri hivatal

Cím: 7682 Bükkösd, Kossuth u. 48.
Tel.: 73/579-560
Fax: 73/579-560 / 13-as mellék
e-mail: hivatal@bukkosd.hu
Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig:
8.00 - 12.00 13.00 - 15.30
pénteken: 8.00 - 12.00

Védőnői szolgáltatás

Cím: 7682 Bükkösd, Kossuth u. 47.
Tel./Fax: 73/578-560 / 12 mellék (egészségház)
e-mail: vedono@bukkosd.hu
Védőnő: Szabó Andrea
Terhes tanácsadás: Szerda 8-10 óra között
Csecsemő tanácsadás: Szerda 10-12 óra között

Háziorvosi rendelő

Cím: 7682 Bükkösd, Kossuth u. 71.
Tel./Fax: 73/378-678
Háziorvos: dr. Kutnyánszki Valéria
Rendelési idő:
Hétfő, Csütörtök, Péntek: 8.00-12.00
Kedd: 8.00-9.00
Szerda: 8.00-10.00

Arany Oroszlán Gyógyszertár

Cím: 7682 Bükkösd, Kossuth u. 11.
Tel.: 73/578-540
Nyitvatartási idő:
Hétfő: 8.00-13.00 14.30-17.00
Kedd: 8.00-12.00 14.30-17.00
Szerda: 11.30-17.00
Csütörtök: 8.00-13.00 14.30-17.00
Péntek: 8.00-13.00 14.30-15.30
Szombaton, vasárnap, ünnepnap zárva.

 

Postahivatal

Hivatalvezető: Kázmérné Majorosi Valéria
Cím: Bükkösd, Kossuth L. u. 69.
Tel.: 06 73/378-411; 73/378/512
Nyitvatartási idő:
Hétfőtől, Péntekig: 8.00-16.00
Ebédidő: 12.00 - 12.30

Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet
Bükkösdi Fiókja

Kirendeltség-vezető: Kósa Pálné
Cím: Bükkösd, Kossuth L. u. 40.
Tel.: +36 73 578 556
Nyitvatartási idő:
Hétfő - Kedd: 8.00-14.00
Szerda: 11.30-17.00
Csütörtök - Péntek: 8.00-14.00

Bükkösd község

Baranya megyében, a szentlőrinci kistérségben helyezkedik el. Csodálatos természeti környezetbe fekvő mai Bükkösd három település egyesítéséből jött létre. 1950-ben a völgy keleti oldalán fekvő Megyefa, majd 1979-ben az elnéptelenedő Gorica csatlakozott Bükkösdhöz. Napjainkban 1300 fő él a településen.

utcaképBükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A Megyefa helynév a Megyefalva név rövidült változata. Gorica neve 1542-ben még Erdi volt. Bükkösd neve ekkor Bykesd változatban fordult elő. Az Erdi nevet a betelepülő délszlávok cserélték fel Goricával, a magyar név átfordítása révén, amely szintén kis erdőt, erdőcskét jelent. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek telepedtek itt meg. A mai Bükkösdöt a XVIII. századtól a Horváth, a Petrovszky majd a Jeszenszky családok birtokolták.

A műemléki védelem alatt álló Petrovszky-, később Jeszenszky-kastélyt, Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Tervezője Fischer von Erlach, Mária Terézia híres építésze volt.

Az itteni emberek számára elsősorban a mezőgazdaság és a bánya jelentette a megélhetést. Ma inkább a városba történő bejárás a jellemző. A helyben dolgozók egy része a z erdészetből és a méhészetből él. Számos a kiváló minőségű mézet előállító méhész, amelynek apropóján minden ősszel Mézes-Mázas fesztivált rendez a helyi Közösségfejlesztő Egyesület. A színvonalas kulturális rendezvény a „Mediterrán Ősz” rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye.

A szaporodó hétvégi házak mutatják, hogy napjainkban fellendülőben van az idegenforgalom. A településen élők legnagyobb gondja a munkahely hiánya. Bár az önkormányzat intézményeiben összesen közel 70 embert foglalkoztat, s rendszeresen alkalmaznak közmunkásokat, minden új helyi munkalehetőségre nagy szükség van.

horgásztóAz Önkormányzat körzeti általános iskolát és óvodát tart fent. Egy évtizede működik a faluban teleház és falugondnoki szolgálat. Az egészségügyi szolgáltatások közül a háziorvos, fogorvos, védőnői szolgáltatás és gyógyszertár található meg. A közlekedési helyzet az átlagnál jobb. A Budapest-Pécs vasútvonal egyik kiemelt állomása Bükkösd. A 6-os főközlekedési út 10 kilóméterre található. Az infrastrukturális területen vannak elmaradások, hiszen nincs szennyvíz-, gáz- és kábeltévé hálózat. Megvannak viszont a fejlődés lehetőségei a jó közlekedéssel, a két kőbányával és a turisztikai vonzerő révén. Az ötven éves sportcentrumban is fejlődés mutatkozik. A környék páratlan lehetőséget ad a lovassportokhoz. Az Országos Távlovas Bajnokság egyik fordulója is a településen zajlik. A horgásztó másfél évtizede várja a sporthorgászokat, kapcsolódva a most épülő helesfai vízi-üdülő centrum programjához és az Orfű-Abaliget üdülőövezethez.

Helytörténet

Bükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A mai település három falu és egy puszta egyesülésével jött létre. Bükkösdön ma is megkülönböztetik Gorica, Megyefa és Bükkösd településrészeket. A Megyefa helynév a Megyefalva név rövidült változata. Gorica neve 1542-ben még Erdi volt. Bükkösd neve ekkor Bykesd változatban fordult elő. Az Erdi nevet a betelepülő délszlávok cserélték fel Goricával, a magyar név átfordítása révén, amely szintén kis erdőt, erdőcskét jelent. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek telepedtek itt meg. A mai Bükkösdöt a XVIII. századtól a Horváth, a Petrovszky majd a Jeszenszky családok birtokolták.

A település történetét Kiticsics Anikó dolgozta fel szakdolgozatában, 1997-ben.

A helytörténeti dolgozat letölthető itt >>>

Látnivalók

Petrovszky-, később Jeszenszky-kastély

Petrovszky-, később Jeszenszky-kastélyA műemléki védelem alatt álló, U alakú épületet Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Tervezője Fischer von Erlach, Mária Terézia híres építésze volt.

Egyes források szerint az épületet Petrovszky Zsigmond építtette 1786-ban, más kutatók úgy vélik, hogy a kastélyt Horváth Dániel építtette vejének, Petrovszky Józsefnek és leányának, Horváth Krisztinának.

A barokk kastélyon felismerhetők a copf stílusjegyek is. Az épület főkapuja feletti erkély hermákra támaszkodik. Háromtengelyes, oromzatos és manzárdtetős középső része kiemelkedő. A homlokzat középső, kiugró rizalitja címeres timpanonnal készült. Az emeleti helyiségeit stukkós tükörmennyezet, nagytermét ún. koporsó boltozat fedi. A Mária Terézia-kori kastélyok mintáját követi az emeleti dísztermet megvilágító hármas ablakok megemelt magassága.

Az itt élő emberek úgy mesélik, hogy a kastély ura (az egyik Jeszenszky Ferenc) igen szeretett kártyázni. Egy alkalommal jelentős összeget veszített, és pénz híján azt ajánlotta fel tétként, hogy a kastély néhány ablakát befalaztatja. Ezeknek az ablakoknak a helye látszik is a főbejárati homlokzaton.

A kastély az államosításig a Jeszenszkyek tulajdona volt, majd 1953-tól nevelőotthonként működött. Közben az épület állaga jelentősen leromlott. A nevelőotthont 1997-ben felszámolták, és két év múlva Kovács Bálint Ybl-díjas építész vásárolta meg a kastélyt, és elkezdte a felújítást.

A megyefai Jeszenszky kastély

A megyefai Jeszenszky kastély Az õsi kastélyt 1788-ban Jeszenszky Antal építtette . A kastélyt az õ leszármazottjai , örökösei bírták az államosításig. Az idõk során többször is átépítették, melynek eredményeképpen tovább bõvült. 1790-ben egy tűzvész során a kastélyt Jeszenszky Antal ismét felépíttette. Jelentõs a XIX.sz. elsõ felében Jeszenszky Nepomuki János kastélyfelújítási munkálatai is, melyek során belsõ átalakításokat végeztek, elsõsorban az ÉK-i szárnyban.

A XIX.sz. harmadik negyedére eshetett ismét egy átalakítás, hiszen a padlásról mázatlan terrakotta épületdíszek kerültek elõ e korból. Jeszenszky Zoltán idejében kerülhetett Megyefára az a hasáb alakú, fehér mázas, valószínûleg a pécsi Zsolnay-gyárban készült cserépkályha, amelynek töredékét szintén a padláson találták meg. Jeszenszky Lajos igen vagyonos ember volt. Házassága alkalmával (1900-ban) bővíttette, részben átépíttette a kastélyt. Ekkor épült az udvari, É-i bejárat, a NY-i sarkon az emeletes torony, a D-in pedig a tereferélõnek nevezett, oszlopos, nyitott pavilon. Az egyenlőre ismeretlen építész értõ kézzel nyúlt a régi úrilakhoz, amelyet a kor ízlésének megfelelõen, elegáns, villa-szerű formára alakított át.

Sonkoly Károly írásában ezt olvashatjuk:
"A régi úrilak pusztulása a II.világháború végén kezdõdött. A környékre bevonuló orosz katonák a bútorok egy részét kiszórták az udvarra, s ekkor semmisült meg a családi levéltár anyagának egy része is."

1949-ben a kastélyt államosították, s elõször az Ásványbánya igazgatósága használta. Később a megalakult Állami Gazdaság központja lett, majd a Szigetvári Cipőgyár kihelyezett üzemének adott otthont. A belső tereket hatalmas gépsorokkal töltötték fel, a kastély egy valóságos nagyüzemmé vált. A belső közfalakat, a parkot, a külsõ homlokzatot nem óvták.1985-ben mégis nagy előrelépést jelentett a kastély állagmegóvása érdekében az, amikor műemléki védettség alá helyezték.

Az 1990-es évek elején a cég (cipőgyár) úgy döntött, hogy a bükkösdi kihelyezett üzemét felszámolja. Ezek után a kastély a pécsi székhelyű "Hercegnõ Kft" tulajdonába került, és hozzákezdett a felújítási munkálatokhoz. Nagy horderejű, látványos munkákat végeztek, ám a cég csődbe ment, az épület üresen áll. A Kft pénzügyi összeomlása után, a külső tatarozás befejeztével a 200 éves kastély gazdára vár.

Kápolna

KápolnaMegyefalvi Horváth Dániel emeltette az elsõ szenthelyet , a kápolnát 1739-ben nejével , Pávicz Katalinnal az 1786-ban épült Petrovszky kastély feletti dombon . Ez a hely régebben szõlõhegy volt . A kápolna bizánci stílusú kupolás fatornyával és éles homlokzatával uralja az alatta elterülõ síkot . Ajtaja felett felirat áll az építtetõkrõl . Késõbb oldalára került Jeszenszky Antal sírtáblája is . Alatta tágas üreg , a családi sírbolt helye . A sírbolt bejáratát Jeszenszky Ferenc kegyúr-özvegye látta el díszes vasrácsos kapuval .

A bejárattól jobbra elhelyezett tábla felirata a következõ:
"Itten nyukszik jó nemes Megyefalvai Jeszenszky Antal Baranya vármegyének vincze birája . 23 esztendõs iffjú , kinek holt teteme ide tetetett. 26. április 1805. "

A források által is ismert Jeszenszky Antal 1752-1812 között élt . Az ifjú vagy a fia , vagy egyik testvérének a fia lehetett , bár erre utaló adat nincs a birtokunkban.

A kápolnában találhatjuk I. Jeszenszky Ferenc és I. Jeszenszky Ferencné (Kliegl Terézia) síremlékét. A két márványtábla egymással szemben , a kripta falán látható . Ide temették el IV. Jeszenszky Ferenc Jenõt is , emlékét szintén márványtábla õrzi , rajta eme felirattal:
"Itt nyugszik kisjeszeni és megyefalvai Jeszenszky Ferenc Jenõ. Született 1872 október 13-án - meghalt 1919 január 11-én. Mint vármegyéjének munkás és közbecsült tagja - mindenki által szeretve. Élete delén hagyta itt boldogságát - szeretõ hitvesét és három kis gyermekét. Világháborúban hazájának többször kitüntetett és harczban sebesült vitéz katonája volt .Önzetlen egyenes jelleme legyen példa utódainak ."

A római katolikus templom

A templom bükkösdi templomot 1791-ben Petrovszky Zsigmond építtette testvérével, amely eredetileg fazsindelyes volt. A szóhagyomány szerint az oltár alapzata a pécsi jakabhegyi Pálos-kolostorból való és goricai márvány. Tervezője Buch József, aki Pécs első rajztanára volt. Szobrász, tervezõ, festõ. Õ készítette a templom előtti hídnál álló Szent János és Szent Franciska szobrokat 1800 és 1801 között késõ barokk stílusban; valamint a templom homlokzatában lévõ fülkékben elhelyezett Nepomuki Szent János és Szent Zsigmond szobrokat. Az ő nevéhez fűzõdik - az eredetileg a templom elõtti téren állt - díszkút is, amely jelenleg a Petrovszky kastély parkjában áll.

1807-ben a templom tetőzete leégett. Özvegy Petrovszky Jánosné a tetőzetet újjáépíttette. A díszes szószék festett képe egy jellegzetes poroszos öltözetű parasztot ábrázol, aki búzát vet. A porosz öltözet utal a német nemzetiségű betelepített lakosságra is, a búzavetés pedig az egyházi ige terjesztésére a hívők körében.

Kalotai László a bükkösdi templomról ezt írja:
"A Boldogságos Szûzanya szentséges nevére és Nepomuki Szent János tiszteletére emelt
templomának építését 1792-ben fejezték be, 1796-ban szentelték fel. Plébániája 1788 óta van, anyakönyvet 1789 óta vezet..."

 

Gyűrűfű - Ökofalu

Hazánk egyik első ökológiai faluja a Dél-Zselic hangulatos lankái között megbúvó Gyűrűfű.
A ’70-es években elnéptelenedett falu helyére, hazánk sok pontjáról érkezett, környezetbarát szemlélettel megáldott családok költöztek a ’90-es években. Jelenleg 7 állandóan itt élő család alkotja a falut, részben gazdálkodva, részben szellemi foglalkozást űzve. Alapelvünk, hogy harmóniában ljünk a természettel és egymással. A falu építése, szeres elrendezése, területhasznosítása, az 1996-ban életbe lépett, ökológiai alapokon nyugvó rendezési terv alapján valósult meg. Ebben a fenntartható fejlődés gyakorlatban való megvalósítása volt a legfontosabb szempont. Házaink építésében elsősorban helyi, természetes anyagok (vályog, fa, kő stb.) és a helyi munkaerő felhasználására törekszünk. Melegvíz-szükségletünket nyáron napkollektor biztosítja, télen a fával fűtött kemencékben elhelyezett vastartályokban összegyűlt meleg vizet használjuk.
Kettős vízrendszer használatával (kútból, ciszternából) takarékoskodunk a tiszta vízzel.
 
A szürkevizet nádágyas szennyvíztisztítóban kezeljük, vegyszermentes kiskertjeink vannak. Állatainkat természetes körülmények közt tartjuk, előszeretettel fogyasztjuk a falu határában legeltetett kecskenyáj termékeit, valamint a közeli falvakban termelt élelmiszereket. Gépjárműveink megpróbálnak telekocsiként közlekedni.
Egyesületünk, oktatási, kulturális feladatokat lát el, és üzemeltetője egyetlen „tömegközlekedési” eszközünknek, a 9 személyes falubuszunknak.
 
Közigazgatásilag Ibafa községhez tartozunk, ahova egy szép erdei ösvényen 7 km hosszú az út, körbe, szilárd burkolatú úton 50 km.
Erdeinket, gyepjeinket természetes módszerekkel kezeljük. Szent László tanösvényünk, a falu történetét, jelenét és természeti értékeit mutatja be 3 km. hosszan, 10 nagy tábla segítségével. A településen működik a 10 személyes, napkollektoros Lovastanya vendégház. A hozzá tartozó 2 hajópadlózott jurtában a Veronika Erdei Iskolába érkező gyerekcsoportok szállhatnak meg, akik igény szerint komplett programokat kaphatnak természetismeret, ökológia, sport, és hagyományőrzés témákban.
 
A faluba kőszórásos, rossz minőségű út vezet.
Bővebb információ: www.gyurufu.hu
Tel: +36 73 554 410, +36 20 6655 950,
E-mail: lovastanya@t-online.hu

Kán - Üdülőfalu

Kán a Mecsek hegység és a Zselici-dombság találkozásánál, egy festői, észak-déli fekvésű völgyben található. Alapítása a XII. század elejére tehető, egy 1126-ban kelt oklevélben már fellelhető a falunak a - Kán nemzetségtől eredeztethető - neve. A török időkben elnéptelenedett, a Würtenberbergből betelepített lakosságnak köszönhetően az 1760-as években újjá éledt.

A második világháború után a hagyományos paraszti lét és kultúra felbomlásának folyamata odáig vezetett, hogy 1978-ban mint önálló község megszűnt. Néhány szomorú esztendő után a falu ismét életre kelt, kedves hangulatával fogadja a látogatókat. A rekonstrukcióknak köszönhetően, érintetlen természeti környezetben a századelő magyar népi építészetének értékes öröksége újult meg.

http://kaan.atw.hu

Galéria

Kapcsolat


7682 Bükkösd Kossuth u. 48.

+36 73 578 560
+36 73 578 560 / 13-as mellék

 

Ügyfélfogadás

hétfőtől csütörtökig: 8.00 – 12.00  
                               13.00 - 15.30

péntek:                    8.00 - 12.00

Közlekedés
Volán Menetrend
Vasúti Menetrend

Bükkösdi Kirendeltség köztisztviselői

dr. TARAI KLÁRA – aljegyző - kirendeltségvezető

hivatal@bukkosd.hu (telefonon: 12-es mellék) 

TULIPÁN KRISZTINA - pénzügyi főelőadó
penzugy@bukkosd.hu (telefonon: 13-as mellék)

MEZŐ BEA - pénzügyi  főelőadó
penztar@bukkosd.hu ill. ado@bukkosd.hu (telefonon: 14-es mellék)

TISLÉR ANDREA - igazgatási főelőadó 
nepesseg@bukkosd.hu (telefonon: 15-ös mellék) 

Rendőség Körzeti Megbízott 

A települések a körzeti megbízottja jelenleg Pusch Szilárd, rendőr főtörzs zászlós.

Polgárőrség
Az egyesületnek több, mint 30 tagja van. Önkénteseik naponta járőröznek a
településen, hogy biztosítsák a falu nyugalmát. Működésüket nagyban segíti
a helyi Önkormányzat és a Megyei Polgárőr Szövetség is. Az egyesület elnöke: Hajdu József